FAÁPOLÁS
A faápolásra minden esetben komplex feladatként tekintünk. Nem elegendő csupán az adott fára koncentrálni, hiszen számos külső tényező hat rá, amelyeket szintén figyelembe kell vennünk. Különösen igaz ez épített környezetben, ahol a fák természetes élőhelyükből kiragadva és adott esetben több tereptárggyal, vezetékkel körbevéve élik a mindennapjaikat.
A zöldterületek és az urbanizáció megférnek együtt, kollégáimmal e kettő harmonikus ötvözésén dolgozunk. Nap mint nap arra törekszünk, hogy amennyire csak lehetséges, a fák jól érezzék magukat a városokban és falvakban is, ugyanakkor az élet- és vagyonbiztonságot is szem előtt tartjuk a munkavégzés során.
A fák gondozását már az ültetéskor elkezdjük. Figyelembe kell vennünk a rendelkezésre álló terület nagyságát, a talaj minőségét, az uralkodó szélirányt, a fa kitettségét. Megvizsgáljuk továbbá, hogy leendő fánkat milyen külső behatások fogják érni és növekedése során a kiültetett fa hogyan fog hatni a környezetére. A fafajválasztás után a kertészeti és erdészeti csemetekertek széles kínálatukkal nagy szabadságot adnak, a kialakítható ültetőgödör nagyságától és az ültetés idejétől függően választhatunk egészen nagy földlabdás fákat vagy kisebb, de nagyon gyorsan növő szabadgyökerűeket is. Ültetés után egy metszéssel kialakítjuk a korona és a gyökérzet egyensúlyát. Az első két évben karóval rögzítjük a fát, öntözőtányért alakítunk ki, valamint gondoskodunk a talajtakarásról is.
Csak kevesen tudják, de a kiültetést követő első tíz év a legfontosabb a kis fáink életében. Ebben a tíz évben apró metszésekkel és beavatkozásokkal úgy nevelhetjük a fánk koronáját, hogy később se kelljen motorfűrésszel találkoznia. Mivel a rendszeres beavatkozások mértéke nagyon kicsi, a fa fenntartási költsége is elenyésző lesz. Ha ez el is marad, egy fiatal fa ápoló metszése még mindig többnyire száraz, keresztbenövő ágak levágásáról szól és csak ritkán találkozunk beteg vagy egymáson súrlódó ágakkal.
Korosabb egyedek metszése után
fáinkat egy széltépett benyomás éri, a fa természetes immunreakciója erre az,
hogy az ágait és a törzset ellenállóbbá teszi a széllel szemben, ezért
lelassítja a magassági növekedést és erőteljesebb lesz a vastagodás. Ahogy a
fák idősebbek lesznek, egyre nagyobb ágak maradnak fény nélkül és száradnak
vissza. Ez teljesen természetes folyamat és egy erdős környezetben ezek a
száraz ágak nagyon sok élőhelyet teremtenek, azonban épített környezetben a
leszakadó száraz gallyak komoly károkat képesek okozni.
Minél több időt tölt lakott
területen egy fa, annál gyakrabban fordulnak elő koccanások okozta
kéregsérülések vagy nagyobb áglevágások nyomán történt bekorhadások.
Szerencsére most már nagyon jó minőségű sebkezelőanyagokkal és a legmodernebb
technikákkal ezeket a bekorhadt részeket tudjuk kezelni.
Bizonyos habitusú fáknál a
párhuzamosan növő ágak illetve vázágak találkozásánál benő a kéreg és gyakran
be is korhad. A törzsből induló vázágak képezik a koronaalapot. Ha egy-egy ág
felnyurgul és aránytalanul hosszú lesz az átmérőjéhez képest, akkor ez a
koronaalapot erősen terheli. Tovább rontja a helyzetet, ha korábbi áglevágások
nyomán a koronaalap bekorhad. Ezekre a problémákra már nem csak az erős
visszavágás jelent megoldást, koronabiztosítással meg tudjuk tartani a korona
egészét.
A koronabiztosítás hagyja mozogni
az ágakat, ezzel nem kelt hamis biztonságérzetet a fában, így a növény folyamatosan
törekszik a meggyengült részek megerősítésére. Az általunk használt nagy
teherbírású kötelek a szélben ringó ágakat megtartják a holtpontokon és
csillapítják a fellépő terhelést.
Idős, már leépülőben lévő fáknál egy támrendszerrel csökkenthetjük a gyökerekre ható húzóerőket és meggátolhatjuk a nagyobb ágak leszakadását is, így igazi famatuzsálemeket nevelhetünk a kertünkben. Ezt a technikát olyan esetekben is alkalmazhatjuk, amikor a fa visszahúzására nincsen lehetőség, de szeretnénk megtartani a fa korona-gyökér egyensúlyát.
A fáknak van egy olyan részük, méghozzá a föld alatt, amellyel méltánytalanul keveset foglalkozunk, ez pedig a gyökérzet. Örömteli számomra, hogy most már egyre több megoldás kínálkozik a gyökérvédelemre. Építési munkálatok előtt érdemes gyökérfüggönyt készíteni, hogy a gyökereket ne a munkagépek szaggassák fel, hanem szakszerűen metsszük azokat és a munkálatok ideje alatt meg tudjuk óvni őket a kiszáradástól vagy esetleges fagyástól.
A fenti gondolatokkal remélem, sikerült némi betekintést engednem a szakmánkba és bemutathattam annak összetettségét. Mivel a fák sokkal lassabban és tovább is élnek, mint mi, ezért nagyon fontosnak tartom az általános szemléletformálást. Csak úgy tudjuk sokáig fenntartani őket, ha minél többen minél többet tudnak a fákról.
Kollégáimmal igyekszünk mindig naprakészek lenni a legújabb faápolási technológiákat illetően és a legmodernebb eszközöket használjuk munkánk során.
Börzsei Bence vagyok, faápolóként dolgozom. Erdésztechnikusként végeztem, majd ezt követően számos tanfolyamon képeztem magam, mígnem 2021-ben már a European Arboricultural Council minősítését is megszereztem European Tree Workerként.
Amellett, hogy a kivitelezés köti le az időm nagy részét, igyekszem megismertetni a faápolást minél több emberrel. Úgy vélem, hogy elengedhetetlen a folyamatos kommunikáció a témában, fontos, hogy a tudásunkat, a meglátásainkat megosszuk a megrendelőinkkel. Hiszen hogyan is várhatnánk tőlük bizalmat, ha mi magunk nem mutatjuk be és nem mutatjuk meg, hogy hogyan is dolgozunk, milyen projekteket tudhatunk magunk mögött és mi mindent tudunk egy-egy fáról.
A tudásmegosztás kincset ér és azt gondolom, csak ennek lehet szemléletformáló ereje. Olyannyira komolyan gondolom ezt, hogy egy mesekönyvet is írtam A fák bajnokai - Mesék a faápolásról címmel. Számomra a legnagyobb boldogság, hogy nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam és nem csak gyerekektől. A legnagyobb vágyam mégiscsak az, hogy ha megkérdezik egy gyerkőctől, hogy mi szeretne lenni, akkor a sok szép szakma mellett már az is elhangozhasson: faápoló!