Ha rövid definíciót keresünk, szerintem valahogy így hangozhatna: egy fa állapotának tudatos rontása azért, hogy az idős fákra jellemző élőhelyek és mikroélőhelyek létrehozásával kedvezzünk a biológiai sokféleségnek, miközben a kezelt fa életben marad. Ez első hallásra meglehetősen sarkos, sőt vad megfogalmazásnak tűnhet, de ebben a bejegyzésben...
A Brunszvik-kastély parkjában található kislevelű hárs ápolása igazi szakmai kihívás elé állított minket. A projekt egészen összetett volt, messze túlmutatott a szokásos ápoló metszésen, hiszen betont is véstünk, támrendszert is építettünk. A park legidősebb fája nem csak dendrológiai, hanem kulturális kincs, amelyet még Brunszvik Teréz ültetett az...
Vannak olyan projektjeink, amelyek sok szempontból igazán különlegesek – az egyik legemlékezetesebb tavalyi munkánk a móri "betonos" hárs ápolása volt. Nem csupán metszettünk, előkerült a koronabiztosító kötél, de szükség volt vésőgépre, sarokcsiszolóra és más bontószerszámokra is. Mielőtt rátérnék az ápolási munkálatok részletezésére, egy kis...
A fák statikáján és vitalitásán sokat tudunk segíteni egy ápoló metszéssel. Ugyanakkor van egy rendkívül fontos dolog, amiről nem szabad megfeledkeznünk, akkor sem, ha éppen faápolásról beszélünk, ez pedig nem más, mint a talaj. Hiszen fáink nem is értelmezhetőek a környezetük nélkül, a gyökérterükben lévő talaj minősége jelentősen befolyásolja az...
Korábban már írtam egy bejegyzést az élőhelyfákról, azonban az évek során annyi tapasztalatunk gyűlt össze a témában, hogy úgy éreztem, itt az ideje egy kicsit összegezni az ismeretanyagunkat.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a metszések után az ágak metszlapjait vagy éppen más fizikai behatás (például letolatás) okozta sérülések felületét hogyan és mivel kezeljük. Már rögtön az elején hadd spoilerezzek: a legtöbb esetben sehogy. Ez számomra is egy hosszú tanulási, tapasztalási folyamat volt, ami persze még mindig nem ért véget. Ebben a...
A mesekönyvünk megátkozta Károly kollégát és bár korábban is gyakran kellett borostyáneltávolítással bíbelődnie, a mesének hála sokszor már a megbízóink gyerkőcei is azonnal jelzik Karcsinak, ha borostyán van a fákon és ez a feladat bizony rá vár.
Hazánkban, de a környező országokban is sajnos egyre általánosabb az egymás után kiszáradó lucfenyők látványa. Ebben a bejegyzésben igyekszem végigvenni a száradás miértjét, annak jeleit, valamint megoldási lehetőségekkel is igyekszem majd szolgálni.
Erdőkben álló fák esetében éppúgy előfordulhat a vízzsák vagy vízgyűjtő zsák elnevezésű fahiba, mint parkokban vagy magánudvarokban lévő fáknál. Nevét talán a metszet alakja magyarázza legjobban, hiszen ez egy olyan odú, amely felülről nyitott és csak nagyon lassan tud kiszáradni, megáll benne az odahulló csapadék. Leggyakrabban hármas vagy ennél...
Mégis hogyan lehetséges, hogy betontáblák apró zugaiból vagy akár ereszcsatornákból is fák nőnek ki, vagy éppen az, hogy kopár sziklákon növő példányok akár több száz éves kort is megérnek, miközben egy százezrekért vásárolt, nemesített, többször átiskolázott csemete pár év alatt kiszáradhat? Vagy ha meg is marad, évekig vergődik, mire magához tér....