FAVIZSGÁLAT

A fák kataszterbevételét egy vizuális favizsgálat előzi meg, amelynek során felvesszük a fa adatait és ellátjuk az egyedi azonosítójával.
Aki szemfüles, az biztosan látott már parkokban fákra szegelt műanyag vagy éppen fém tallérokat, általában két-három méteres magasságban. Ezek a biléták egyedi sorszámmal vannak ellátva és azt jelzik, hogy az adott fa egy fakataszter része lett. Ez a nyilvántartás nyomon követi a fák állapotát, állapotváltozásait, az eddig elvégzett és a további szükséges beavatkozásokat vagy éppen a következő átvizsgálás idejét.
Mivel parkokban ez a kataszteres rendszer nagyon jól működik, így néhányan már érdeklődtek, hogy akár a privát kertjeikben álló fáknál lenne-e erre lehetőség. Az sem ritka, hogy egy nagyobb udvaron akár tucatnyi nagyobb fa is legyen, de olyan társasházak kertjében is dolgoztunk, ahol negyven-ötven darab fa is előfordult. A felvetés és az igény erre tehát teljesen érthető, ezért kibővítettük szolgáltatásainkat és mostantól minden fát, ahol erre kérés mutatkozik, kataszterbe veszünk. Erről a megrendelő dokumentációt kap és folyamatosan tájékoztatjuk az esedékes felülvizsgálatokról vagy beavatkozásokról.

A vizuális favizsgálat ugyan triviálisnak tűnhet, azonban annál összetettebb és fontosabb feladat. Többnyire, ha valaki elképzel egy fát, akkor egy törzset és egy lombkoronát lát maga előtt.

Amikor a kollégáimmal vizuális favizsgálatot végzünk, elsőként a gyökérteret vizsgáljuk meg, ez alapesetben a korona szélétől még másfél méteres területet jelent. Itt nagyon sok intő jelet észrevehetünk: felszínen futó gyökereket, talajrepedéseket, de akár rendszeresen ott közlekedő autók okozta nyomvályú is több problémára enged következtetni.

Ezután elkezdünk felfelé haladni a vizsgálattal. A gyöktő a fák egyik legérzékenyebb része, itt leggyakrabban a damilos fűnyíró okoz kisebb-nagyobb sérüléseket. A gyöktő állapota sok esetben a gyökérzet állapotára is utal.

Tovább szemrevételezve a fát, a törzset tanulmányozzuk; ez egy nagyon jól vizsgálható, jól regenerálódó, sokat tűrő része a fáknak, ezért ha itt hibát találunk, még nem ijedünk meg.

A koronát alkotó vázágak a koronaalapból indulnak, ez a fák másik igencsak érzékeny pontja. Ezt általában már nehezebb megnézni, de az ágvillák által bezárt szögek mindig beszédesek.

Leggyakrabban a fák koronájában lévő fahibák miatt hívnak minket, egy-egy száraz ágrészt nagyon könnyű kiszúrni. Amit minden esetben szemügyre veszünk, az a vesszők hossza az ágvégeken. Akárcsak egy napló, szinte elmeséli a fa is a vesszői segítségével, hogy mi történt vele az előző években.

Miután a fát teljes egészében megvizsgáltuk, a tágabb környezetét is muszáj megfigyelnünk, ugyanis akár egy fához közeli épület lebontása is létrehozhat a fákat terhelő új szélcsatornákat.

Egy vizuális favizsgálat során kettő helyre azonban nem látunk be, ez pedig a fatest belseje és a gyökérzet. Szerencsére már mindkét területet korszerű eszközökkel meg tudjuk vizsgálni, olyan műszerekkel, amelyek roncsolásmentesen képesek pontos képet kirajzolni az állapotukról.

Az ArborSonic 3D akusztikus tomográf a fatestben terjedő hang sebességéből számolja ki a belső farészek állapotát és rendkívül precízen megmutatja, hogy az adott mérési magasságban mekkora terhelést visel el a fa. Ezt a műszeres favizsgálatot és annak kiértékelését minden esetben faápoló és favizsgáló szakmérnök kollégáim végzik.

A favizsgálati módszerek nagy segítséget nyújtanak a fák állapotának felmérésénél illetve a fák kataszterbe vételénél, azonban sosem helyettesítik a szakszerű faápolási munkálatokat. A vizuális vagy műszeres vizsgálat csupán kiegészíti azt.