Vendégposzt: A biodinamikus gazdálkodás

A fák statikáján és vitalitásán sokat tudunk segíteni egy ápoló metszéssel. Ugyanakkor van egy rendkívül fontos dolog, amiről nem szabad megfeledkeznünk, akkor sem, ha éppen faápolásról beszélünk, ez pedig nem más, mint a talaj. Hiszen fáink nem is értelmezhetőek a környezetük nélkül, a gyökérterükben lévő talaj minősége jelentősen befolyásolja az állapotukat. 

A klímaváltozás okozta viszontagságok közepette pedig egyre fontosabb témává válik a talaj javítása, egyre több konferencián beszélnek róla, egyre több kutatási anyag gyűlik ezzel kapcsolatosan és nálunk is nap mint nap beszédtéma a talaj árnyalása, a feltalaj lazítása, a komposztálás és még egy csomó technológia, ami segítségünkre lehet abban, hogy a fákat is éltető földet minél inkább humuszban, tápanyagban gazdaggá tehessük. 

Sári kolleginánkat pedig annyira foglalkoztatta ez a kérdés, hogy egy számunkra kevésbé ismert technológiát is górcső alá vett. Gyöngyösi Sára írása következik. 

Fotó forrása: https://www.facebook.com/Neudlhof/

Bevezető

A biodinamikus gazdálkodás egy megosztó, sokak számára talán ismeretlen irányzat. Beszélgetések során hallottam róla először, és annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy önkéntesnek jelentkeztem egy ausztriai farmra a Workaway program keretében. A tapasztalataim alapján szeretném bemutatni, hogyan működik ez a gyakorlatban, mert egy tanulságos és gondolatébresztő témának gondolom.

A Fertő-tó közelében, egy családias farmon dolgoztam, ahol heti szinten közel 100 családot láttak el zöldséggel, tojással, kenyérrel és tésztákkal. A szállásunk színesre festett karavánkocsikban volt, és egy régi disznóólból átalakított konyhát használtunk – a helyiség korábbi funkciójáról a kis belmagasság, a csapóajtó-szerű bejárat és a megmaradt vályú árulkodott csak. Nappal a farmon segítettünk, szüreteltünk, csomagoltunk és metszettünk, együtt a farmon dolgozó gazdákkal, ahol a munka közbeni beszélgetések révén jobban megismerhettem a biodinamikus módszert.

Fotók: Garamvölgyi Virág 

Mi az a biodinamika?

A biodinamika egy mezőgazdasági gazdálkodási rendszer, ami Rudolf Steiner, az antropozófia megalkotójának nevéhez fűződik és egy 1924-ben tartott előadássorozatán alapul. Steinert élete során aggasztotta, hogy a mezőgazdaság egyre inkább szervetlen műtrágyákkal és növényvédő szerekkel dolgozik és hogy ennek következményképpen a talaj kimerül, az élőlények egészsége romlik, így kidolgozott egy olyan módszert, ami fenntarthatóbb és természetközelibb mezőgazdaságot ígért.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/Neudlhof/

A biodinamika lényegét néhány főbb jellemző mentén talán könnyebb megfogni és megérteni.

Először is a biodinamika egy holisztikus megközelítés, minden gazdaságra egy egyedi organizmusként tekint, ahol minden szerv támaszkodik a többire.
A gazdák az asztrológiai ciklusokkal és kozmoszformáló erőkkel is együtt dolgoznak, mert a céljuk, hogy a földi szerves életet a kozmikus és földi erők által egyaránt befolyásolni tudják. Hosszú távra, fenntarthatóan terveznek, ezen kívül pedig nagy hangsúlyt fektetnek a talajra, annak egészségére és hogy hogyan lehet ezt megőrizni és támogatni.

Elsősorban utóbbi volt az egyik nyomós oka annak, hogy ellátogattam a farmra kíváncsiskodni. Sokat hallani mostanában a mezőgazdaságban és kisebb léptékben a magánkertekben is a talaj degradációjáról, az Alföld elsivatagosodásáról, amiken az elmúlt évek aszályai és a klímaváltozás hatására felerősödő szélsőségek valószínűleg a jövőben sem fognak segíteni. Ezek aggasztó hírek a számomra, mert a talaj kétségtelenül minden kultúra alapja, az táplálja a növényeket, állatokat és végső soron minket embereket, ezért méltán érdemes foglalkozni a problémával.

Sokan sokféle módon közelítik meg a témát, talajtakaró növények alkalmazásáról, mulcsozásról, a növények biológiai sokféleségének támogatásáról és minimális talajbolygatásról szoktak beszélni. A biodinamikában azonban egy számomra egészen különös módon foglalkoznak a talajjal, amivel máshol még sosem találkoztam. Azért, hogy a talajt élővé tegyék, preparátumokat készítenek, amelyek vitalizáló és harmonizáló folyamatokat serkentenek a talajban.

Különböző célokra különböző preparátumokat használnak.

Léteznek humusz preparátumok, amik a talaj egészséges működését hivatottak segíteni és főleg a növények csírázásakor használják. Ezek tulajdonképpen különféle gyógynövényekből és állati szervekből készített keverékek. Például cickafarkot, kamillát, csalánt és más gyógynövényeket állati szervekbe csomagolnak, majd hónapokra elássák őket. Ezeket később a trágyához keverik, és így készítenek komposztot. Az ezekben található készítményekről azt mondták, hogy "földi és kozmikus erők" hordozói és közvetítik a növények számára.

A permetező preparátumok ezzel szemben a növények napfény felé való törekvését serkentik, így már a kifejlett növényekre szokták alkalmazni. Ezek tehéntrágyából és kvarcból készülnek, amit tehénszarvba tömve elásnak, majd idővel vízben feloldják és a földre permetezik. A farmon dolgozó kollégák nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy elmagyarázzák, itt a keverés ritmikája és iránya is nagy szerepet játszik. A tehénszarvakat mintegy antennaként használják a kozmikus erők befogadására, amik utána átadódnak a környezetük számára.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/Neudlhof/

A preparátumok elkészítése nem magányos feladat. A farmon bizonyos időközönként összegyűltek a környékbeli, hasonló szemlélettel üzemelő gazdák, és együtt, közös erővel készítették el őket. Bár én hasonlón nem vettem részt, a vendéglátónk jó szívvel mesélt ezekről az összejövetelekről, amik nagy közösségépítő erővel bírnak és jó hangulatban telnek.

Megosztó vélemények és kritika

A biodinamikus mezőgazdaság megítélése alapvetően elég vegyes. Míg sokan elismerik a módszer előnyeit és a természethez való közelítését, egyenesen úgy tartják, hogy valójában egy lépéssel az organikus felett áll, mivel mélyebb kapcsolatot teremt a természet és ember között, addig mások kritikusak és áltudománynak nevezik.

Ahogy megérkeztem a farmra, nekem is hamar feltűnt, hogy a biodinamikára irányuló kérdéseimet a gazdák kicsit óvatosan kezelték és csak akkor kezdtek el nyitottabban beszélni róla, amikor látták, hogy valóban komoly az érdeklődésem. Ráadásul az ott dolgozók hozzáállása is változó volt. A házigazdánk és családja nagyobb meggyőződéssel beszéltek az ideológiáról, míg a főkertésznek kissé visszafogottabb, már-már szkeptikus megnyilvánulásai voltak.

A legtöbb kritika a biodinamika hátterét és bizonyíthatóságát éri, mivel hiányzik a tudományos bizonyíték a hatékonyságára, és filozófiája ezoterikus tudásra és misztikus hiedelmekre támaszkodik.

Rudolf Steiner bár sok mindennel foglalkozott, alapvetően filozófus és spirituális gondolkodó volt és a biodinamikus módszerei meditációk során születtek meg. Steiner saját kijelentése szerint a biodinamikus eljárások önmagukban igazak és helyesek, ezért ezeket nem kell tudományos vizsgálatokkal megerősíteni. Ajánlásai közül sok egyáltalán nem vizsgálható, így a készítményeknek tulajdonított bármilyen hatás csak hit kérdése lehet, nem pedig tény.

Ráadásul a biodinamika gyakorlataiban organikus módszerek is be vannak építve, mint például a talajművelés nélküli talajelőkészítés, komposzt használata vagy a polikultúra alkalmazása, amik hatékony alternatív mezőgazdasági módszerek, és ezek önmagukban is támogatják a talaj egészségét. Az erre irányuló kutatások ezeket nem különítik el, így nem lehet megállapítani, hogy az valóban a preparátumoknak köszönhető-e, vagy egyébként is megtörtént volna. Érdekes kísérlet lenne két hagyományos gazdaságot összehasonlítani, biogazdálkodás nélkül, ahol az egyiknél használnak preparátumokat, a másiknál pedig nem. Így talán tisztább képet kaphatnánk, hogy van-e különbség, ilyen azonban tudomásom szerint nem létezik, legalábbis nem találtam róla információt.

Fotók: Garamvölgyi Virág 

A farmon töltött időm során nagyon sok olyan megközelítéssel találkoztam, amivel tudtam azonosulni, és amik értékként hozzáadtak a helyhez. Érezhető volt, hogy az itteni gazdák rendelkeznek egy küldetéstudattal, és úgy érzik, a munkájuk valami nagyobb része, ami irányt ad nekik a mindennapokban. Azt mindenképpen könnyű elképzelni szerintem, hogy aki ennyi időt és energiát fektet bele preparátumok készítésébe és alkalmazásába, az a mindennapok során tudatosabban áll a műveléshez és érzelmileg is, szeretettel és törődéssel kapcsolódik ahhoz, amit csinál. Ilyen szempontból a biodinamika mindenképpen értékkel bírhat az erre nyitottak számára, főleg mivel a preparátumok akár működnek, akár nem, semmiképpen sem ártanak a gazdaságnak, viszont sok egyéb pozitív hozadékkal jár.

Azonban tény, hogy ezeknek a tudományos háttere nem bizonyított, és mást állítani veszélyes és az áltudományok terjedéséhez vezethet. Ráadásul sok helyen feltűnt, hogy a biodinamikát az organikus szinonímájaként használják, ami megint csak félrevezető, ugyanis a kettő merőben különbözik egymástól, hiszen az organikus módszerek bizonyított, hatékony alternatív módszerek, amik elsősorban a vegyszermentességet helyezik előtérbe, míg a biodinamika a természet és a kozmosz energiájának áramoltatásán alapszik.

Ennek tükrében én egy érdekes és inspiráló gondolatkísérletként tekintek a biodinamikára, és óva intenék bárkit, hogy vak meggyőződéssel álljon hozzá. Elvégre bizonyos források szerint maga Rudolf Steiner is azt mondta, hogy ne vegyük készpénznek a tudását, ami a kutatómunkájából ered, hanem mi magunk is kísérletezzünk.

Források:

https://www.biokontroll.hu/steiner-hatasa-a-mezogazdasagra-mezogazdasag-kulturat-a-jovo nek/

https://s3.wp.wsu.edu/uploads/sites/403/2015/03/biodynamic-agriculture.pdf 

https://talajreform.hu