Huba

Azon szerencsések közé tartozom, akik rátaláltak arra a szakmára, ami szerelem lett. 

Erdélyben, Gyergyószentmiklóson születtem, gyönyörű tájon nőttem fel, így az erdők, a növények szeretetét és tiszteletét régről hozom. Elég hamar, már az egyetemi éveim alatt körvonalazódott bennem, hogy fákkal szeretnék foglalkozni.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen kertészmérnöki diplomát szereztem, diplomamunkámban a Hargita megyei idős fákat térképeztem fel és ápolási javaslatokat fogalmaztam meg. Sok koros famatuzsálemre bukkantam, amelyekről a helyiek gyakorta meséltek nekem régi históriákat is. Elvarázsoltak ezek a fák. Innen pedig nem volt megállás, a budapesti Szent István Egyetemen favizsgáló és faápoló szakmérnök végzettséget szereztem, és már az egyetemi éveim alatt is rendszeresen dolgoztam a szakmában. 

Én abban hiszek, hogy az elméleti tudás mit sem ér, ha nem párosul megfelelő gyakorlati ismerettel, így mindig törekedtem e kettő egyensúlyára. Az egyetemi éveim után a legnagyobb budapesti fasorfenntartó- és parkfenntartó cégeknél dolgoztam, faápolási munkálatok kivitelezését irányítottam, ezáltal rengeteg tapasztalatra tettem szert. Mindezek után pedig vállalkozó lettem.

Maximalista vagyok és szeretem, ha a favizsgálati-faápolási folyamat minden momentumára rálátok, kapok visszajelzéseket, tudok rájuk reagálni, vagy akár tanulni belőlük. Mindezt pedig igazán csak a vállalkozói lét hozta el számomra. 

Az általam készített szakvéleményeken is folyton csiszoltam, tökéletesítettem; igyekszem mindig olyan írást kiadni a kezemből, amelynek leírásai alapján a faápolók is pontosan tudnak dolgozni, mindeközben pedig olyan részt is tartalmaz, amely a megrendelőimnek is informatív támpont, segítség egy-egy fa megtartása kapcsán. 

Az mindig egy remek dolog, hogy Bencével meg tudjuk vitatni a szakvéleményben leírtakat, én is részletesen el tudom neki mesélni, hogy mit tapasztaltam egy-egy fánál és ő is megosztja velem, hogy milyen lett a végeredmény, hogy sikerült a faápolás. És őszintén szólva mindketten ebből tudunk tanulni, nem hiába tényleg fontos a kommunikáció!

A favizsgálatokhoz beszereztem egy magyar találmányt, az ArborSonic 3D akusztikus tomográfot, vagy közismert nevén a fakopp műszert, amelyet a feltalálótól, dr. Dívós Ferenctől vehettem át. Ez a műszer roncsolásmentesen képes pontos képet kirajzolni a fatest állapotáról, mégpedig úgy, hogy a fatestben terjedő hang sebességéből kiszámolja a belső farészek állapotát, valamint megmutatja, hogy az adott mérési magasságban mekkora terhelést visel el a fa. Hogy pontosan hány magasságban mérünk és miért pont az adott magasságokban, ahhoz szükséges a vizuális favizsgálat is. Látnunk kell, hogy hol vannak fahibák, korhadások a törzsön. Ha tudjuk, hogy történt gyökérvágás, akkor a gyöktőnél mindenképpen mérünk, még ha azt más, látható fahiba nem is indokolná. Ha van egy repedés a vázágaknál, akkor feljebb (is) mérünk, akár létráról elvégezve a mérést. 

De még kismillió szempont van, amit figyelembe kell vennünk, mielőtt beütjük az érzékelőket a fatörzsbe.