Műszeres favizsgálat

2021.10.14

Idősebb erdészeknél még láthattunk olyat, hogy egy favizsgálat során gumikalapáccsal ütögetik a fák törzsét és annak kongásából következtetnek a belső állapotokra. Ezt, a végtelen gyakorlással és tapasztalással elsajátítható módszert tette elérhetőbbé egy magyar cég, a Fakopp Bt.
Manapság már egyre korszerűbb eszközökkel tudjuk megvizsgálni a fatest belsejét is, erre pedig olykor szükség is van, hiszen egy vizuális favizsgálat során ide nem látunk be. 

Az Arborsonic 3D Akusztikus Tomográfot Dr. Divós Ferenc fejlesztette ki; az eszköz a gumikalapácsos szakik módszereihez hasonlóan a hangokra igyekszik figyelni. A fák törzsére körben szegeket ütnek, de nem kell megijedni, ezek a szegek a kérgen áthatolva épphogy érintkeznek a fatesttel. Így a módszer roncsolásmentes favizsgálatnak számít.

Amikor elhelyeztük a szegeket, majd ráerősítettük a szenzorokat és végleg belekeveredtünk a kábelekbe, akkor csatlakoztatunk egy laptopot. Pontosabban a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően telefonról vagy táblagépről is működtethető az eszköz. Ahhoz, hogy a számítógép pontosan tudjon kalkulálni, meg kell adnunk a fa kerületét és a szegek közti távolságot - ezekből az adatokból már kiszámítható a szegek közti húrok hossza is. Ezután következik a mérés legizgalmasabb része: a szegek kopogtatása. Minden szegre háromszor kell rákoppintani a mérési pontosság miatt. Ahogy a szegeket kocogtatjuk, a számítógép azonnal visszajelez, hogy megfelelő volt-e a mozdulat. 

A koppanás keltette rezgéseket a szemközti szenzorok érzékelik, és ha a fafajnak megfelelő terjedési sebességet mér az eszköz, akkor a monitoron a mérési síkunkban a szegek közti részt zöld színnel ábrázolja.
Amikor a hang terjedési sebessége nem megfelelő, például korhadás esetén, akkor a számítógép sárgára vagy súlyosságától függően akár pirosra is színezheti a képet. Illetve, ha a fatestben lévő probléma akkora, hogy a hang nem ér át a túloldalra, akkor a kék szín lesz a domináns a megjelenő képen.

Nagyobb átmérőjű fákon több hiba is elfér, így nem kell minden piros folttól megijedni és a mérés után egészen célzottan lehet segíteni a fának. Illetve még egy nagyon vagány funkciót is fejlesztettek; több mérési síkot vizsgálva a 3D képalkotó kirajzolja akár a teljes törzs belső állapotát. 

Beviszünk még néhány adatot, mint például a fa magassága, tájolás stb. és a számítógép ad egy biztonsági faktor mérőszámot. Ez a százalékos érték megmutatja, hogy a mérési sík mekkora terhelést képes elviselni és mi az a pont, ahol eltörhet.

A bejegyzést részben a fakopp iránti ámulatom szülte, azonban még egy oka van, hogy erről írok. Szeretnék mindenkit óvatosságra inteni, hiszen egyre többen kínálnak műszeres favizsgálatot és szakvéleménykészítést; érdemes utánajárni a megbízható szakembereknek. Sajnos láttam már olyat, hogy egy fasortól szerettek volna megszabadulni és bár voltak köztük rossz állapotban lévő egyedek, de ha valaki a komplett fasor kivágását javasolja, az mindenképpen elgondolkodtató. Szinte gyerekjáték berajzolni néhány piros foltot, hogy a fa veszélyesebbnek tűnjön. Illetve akár mérés közben is lehet minimálisan zavarni ezt a végtelenül érzékeny műszert. A kirajzolt kép helyessége a mérés után ellenőrizhető, hiszen a mérést készítőnek mindent dokumentálnia kell és a szakvéleménynek is tartalmaznia kell egy táblázatot, amelyet, ha bemásolunk a fakopp programjába, akkor ugyanazt a képet kell kapjuk.

Összességében azt gondolom, hogy a közkedvelt nevén csak fakoppként emlegetett műszer egy nagyszerű magyar találmány. Arra azonban érdemes odafigyelnünk, hogy hozzáértő, igazán jó szakemberek kezeljék ezt az eszközt - én kizárólag megbízható favizsgálókkal dolgozom, őket minden esetben bátran merem ajánlani.