Sanyi bácsi fái

Sanyi bácsiról és a vezetékek alatt nődögélő fáiról a mesekönyvünkben is lehet olvasni, az egyik történet őket hivatott bemutatni. Nemrégiben is jártam nála és készítettem néhány fotót, amelyek segítségével három különböző metszési módszert fogok bemutatni. 

Magyarországon nem pusztán a légkábelek, de a szigeteletlen vezetékek is nehezen mennek ki a divatból. Így azonban, ha fákat szeretnénk a kábelekkel átszőtt egünk alá, akkor muszáj a kialakult helyzethez igazodnunk.

Sanyi bácsi a mesében és a valóságban is a kopasz főre metszés technikáját alkalmazta. A kiültetett fák elérték a kívánt magasságot, majd az egyéves hajtásokat Sanyi bácsi lecsipkedte. Ezt követően minden évben szorgosan lemetszi a korábbi metszés végén megjelenő hajtásokat, így kialakul egy szép, nagy golyó az ágvégeken. Mivel a metszések során keletkező fertőzési kapu minimális, ezért nem okoz fahibát és bátran hozhatja a fa az újabb vesszőket, ezek egy év alatt nem tudják elérni a légvezetékeket. 

A kopasz főre metszés nagyon sok szabadságot ad, hiszen, ha tovább szeretnénk nevelni a fánkat, akkor az éves metszés során meghagyunk pár vesszőt. Ezt később visszacsípjük, és a következő évtől kezdve 'egy emelettel' feljebb folytatjuk a munkát.
Maga a technika nagy eszközparkot nem igényel, egy létra és egy metszőolló elegendő lehet és a keletkezett zöldhulladék is könnyen kezelhető, például Sanyi bácsinál az éves gyújtóst ez adja.

De három metszési módszer bemutatását ígértem, így menjünk is tovább. A mese szerint a gonosz testvérek kevésbé szakszerűen levágtak egy gömböcöt az egyik fáról. Sajnos a teljesítménybérben dolgozó vállalkozók is így tettek a valóságban, ezért valamit tenni kellett a csonkkal. A letisztázás és sebkezelés után elindultak az alvórügyek és friss vesszők kezdtek nőni. Ezeket a vesszőket lemetszve kicsit lassabban, de újra kialakítható a kopasz fő, ezt álkopasz főre metszésnek hívjuk.
Az álkopasz főre metszésnél, bár elkezdődik az ágvégeken a bekorhadás és így kialakul a fahiba, a rendszeres metszés és a sarjadó hegszövet szépen, lassan bezárja a keletkezett sebeket és folytatódhat az évenkénti metszőollós beavatkozás. A fent leírt esetben ez véletlenül alakult így, de Sanyi bácsi fájánál még orvosolható volt így a szakszerűtlen metszés. Azonban, ha utólag kell kialakítani álkopasz főre metszéssel a fákat, akkor ez a módszer csak mértékkel alkalmazható és utána minden évben szükséges a rendszeres metszés.

Ha nem szeretnénk évente egyszer mintegy 30 percet sem bíbelődni a fa metszésével, akkor választhatunk már gömbkoronára nemesített vagy gömbkoronával oltott fát is. Ezek lassan növekednek és elméletben csak hosszú idő múlva érik el a légvezetékeket, ilyen fákat sokfelé látni. Oltott fáknál rendszeresen előfordul, hogy az anyanövény vízhajtása megkerüli az oltványt és elveszi tőle a tápanyagokat - ez persze a fiatal fák rendszeres metszésével megelőzhető és karbantartható. 

De most folytassuk pár olyan fával, amelyek kimaradtak a meséből, itt jön a harmadik metszési mód, a csonkolás. Sanyi bácsi fáinak szomszédságában gömbjuharok sorakoznak, amelyek pár éve elérték a vezeték biztonsági távolságát, így az illetékesek visszavágták őket. Mivel a metszlapok nagyok és nem is feltétlenül a legoptimálisabb szögben futnak, így az ágvégek begombásodtak, visszaszáradtak és a mára már méretes vízhajtások közül is kitörött egy-egy. 

Maga a metszés ugyan lehetett volna szakszerűbb, de ilyen erős visszavágásoknál felborul a korona-gyökér egyensúly és jó pár egyéb probléma mellett a friss hajtások gyengébb minőségűek, de erős növekedésűek lesznek. Így az ágleszakadás veszélye és a vezetékek ismételt elérése is előfordulhat.

Van egy negyedik, alternatív módszer, azonban ezt alig látni. A bejegyzés végére hagytam a formára metszést.
Nem minden fafaj bírja és évente többször is metszeni kell ezeket a fákat, azonban a művelet gépesíthető, így a ráfordított idő sem lesz túlzottan sok. Gyakorlatilag a koronát sövényként kezelve, sövénynyíróval vegetációs időszakonként többször kell alakítani. Ez a metszési módszer megfigyelhető Budapesten, a Károly körúton lévő fasor esetében - itt történetesen nincsen légvezeték, de vezetékek alatti fáknál is remekül működne. 

A fent leírt módszerek más-más fafajokon működnek igazán jól, illetve más esztétikai élményt nyújtanak, így valakinek az egyik, valakinek a másik módszer lehet tetszetősebb. Ezek a módszerek nem csupán vezetékek alatt álló fáknál, de épülethez, táblákhoz, járdához vagy űrszelvényhez közel lévő fák esetében is remekül alkalmazhatók. Kivéve persze a csonkolást, ami egyébként is egy idejétmúlt módszer és nagyon kevés esetben jelenthet megoldást bármire.