Nyárfák fagyöngymentesítése

A Mosoni-Duna partján nyárfákat ápoltunk a kollégákkal: javarészt a száraz, beteg és keresztező ágakat metszettük le illetve fagyöngyöket távolítottunk el az ágakról, ez utóbbinál pedig már saját metszési módszerünk is van – a bejegyzés végén erre még kitérek. 

Súrlódó ágakkal gyakran találkozunk, de ebben az esetben ennek egy nagyon extrém verziója is előkerült. A nyárfa egyik leszáradt oldalága rálógott a szomszéd fa törzsére és a szélben ringó ág elkezdte mintegy lereszelni a törzset. Itt a kiterjedt bekorhadás miatt természetesen jelentősen kellett könnyíteni a koronát. Egyetlen dolgot azonban tökéletesen szemléltet ez a jelenség, mégpedig azt, hogy az egészen apró beavatkozások, az időben kivitelezett faápolás milyen hatalmas zűröktől óvhatja meg a fákat.  

Visszatérve a fagyöngymentesítésre. A szakirodalom szerint a fagyönggyel fertőzött ágat vissza kell csonkítani, hiszen az a fába mélyesztett gyökereiből is képes újra kisarjadni. A csonkítás azonban nem tesz jót a gazdanövénynek és valószínűleg több problémát generál, mint amennyit megold. Illetve ezek a póznaként meghagyott, csonkolt fák még csak nem is kimondottan esztétikusak. 

Ezen a kérdéskörön sokat törtük a fejünket a kollégákkal és kitaláltunk egy alternatív metszést. A fagyöngy leveles hajtásait lemetszettük és a fertőzés alatt egy jó arasszal készítettünk egy apró bevágást, természetesen kézifűrésszel. Pusztán a fagyöngy levélzetének levétele is hátráltatja valamelyest a félparazita növényt, de a bevágás hatására elindul a fák belső lerekesztése, amely elvágja a fában lévő fagyöngy-gyökerek ellátását is. 

Optimális esetben egy évvel később a kézifűrész okozta seb beforr, míg a fagyöngy leszárad. Így a fa statikája sem sérül és a fagyöngy is eltűnik. Sajnos nincs lehetőségünk nagymintás kutatásra, ezért nem feltétlenül tudjuk egy fagyöngy-golyó méretéből megítélni, hogy meddig ér a gyökérzete a fatestben és hogy a bevágás hatására hol indul el a belső lerekesztés, de folyamatosan gyűjtjük a tapasztalatokat.